Rólunk

Kép
A KórházSuli az a hely, ahol a tanulásnak és a közösségnek gyógyító ereje van. Magyarországon szeptemberben több ezer gyerek nem tudja elkezdeni a tanévet súlyos betegsége miatt. Pedig az iskola a közösség, a tudás, a barátságok helyszíne. A betegség az élet másik oldala, a fájdalom, a félelem, az elveszni látszó célok és az elszigetelődés. A KórházSuliban önkéntes középiskolások és egyetemisták szegődnek társul beteg társaik mellé, és egy személyre szabott, egyedi oktatási rendszerben házitanítójukká válnak   a gyógyulás akár évekig is eltartó időszakára. A közös tanulás örömével visznek újra célokat, aktivitást és társaságot az egyhangú mindennapokba. Ők maguk pedig komoly személyiségfejlődésen mennek keresztül mindeközben. Évente általában 150-200 diákkal tanulunk, 250 önkéntest képzünk, koordinálunk.   A tanulás mellett közösségi programokkal igyekszünk összekapcsolni programunk szereplőit. Táborozunk, közösen alkotunk és találkoz...

Felállsz, koronát igazítasz és mész tovább…

Ugyan a résztvevőknek már pár héttel ezelőtt elindult a KórházSuli Mentorklub, az első nyilvános eseményre csak most került sor. Havasi Zoltán a MOHAnet vezérigazgatója, emellett családapa, most pedig már „Mentorok Mentora” is. Ezt a címet kapta ugyanis az a 4 cégvezető, akik a MentorKlub keretein belül mesélnek az életútjukról a sikerig, és beszélgetnek a fiatal hallgatósággal. Zoli igazán megértette és megmutatta, mit is jelent Mentorok Mentorának lenni, egy végtelenül őszinte és inspiráló beszélgetésben vehettünk részt vele.



Egy középiskolás gondolatai

Én nagyon jól éreztem magam, nagyon szimpatikus volt Havasi Zoltán és meglepően személyes hangvételű volt az egész beszélgetés. Érdekes volt hallgatni a rövid történeteit, és hogy azokból mit tanult, milyen tapasztalatot szerzett. Ezekből talán azt tudtam a legjobban kivenni, hogy nem baj, ha nem tudjuk rögtön, hogy pontosan mivel szeretnénk foglalkozni, majd kialakul és a kudarcaink ellenére nagy dolgokat is elérhetünk.

Egy egyetemista gondolatai

Egyetemistaként gyakran ránk tör az a szorongás, hogy vajon a jó irányba haladunk-e. Vajon nem egy zsákutcába tart az életünk? Jó döntéseket hozunk? Vagy éppen most rontjuk el minden további lehetőségünket? Nagy teher úgy érezni, hogy minden most meghozott döntésünk egész hátralévő életünket meghatározza. És sok felnőtt a környezetünkben ezt kommunikálja. Már egyetemre járunk, túl vagyunk a szó szoros értelmében vett pályaválasztáson: választottunk egy karrierpályát, sőt, életpályát, amelyről már nincs mód letérni. Vagy mégis?

Havasi Zoli ugyan egy piacvezető cég vezérigazgatója és családapaként a magánéletben is sikeres. Az életét mégsem egy hollywoodi filmbe illő, a sikerig vezető egyenes útként festette le. Inkább egy olyan útként, ami tele van buktatókkal és zsákutcákkal. És azt is hozzátette, hogy ezeket nem tudta mind kikerülni, volt, amikor ki kellett farolni a zsákutcából, újra kellett kezdeni, vagy fel kellett állni a kudarcból. Ilyenkor, ahogy ő mondta, koronát kell igazítani és menni tovább.

A beszélgetés első percétől kezdve partnerre találhattunk Zoliban, akinek a húszéves önmaga cseppet sem különbözik tőlünk. Csinál butaságokat, elszúr helyzeteket, akár igen fontos helyzeteket is. Önmagában is inspiráló látni, hogy évekkel később mára hova vezettek ezek a „hibák”: a sikerig.

Azt hiszem, sokunknak van egyetemistaként olyan tapasztalata, hogy a felnőttek minden kérdésünkre tanácsokat adnak, amik ugyan hasznosak, de sokszor csak növelik a szorongásunkat. Hiszen mi lesz, ha mi nem tudjuk majd olyan jól csinálni, ahogy ők? Zoli az összes az életrajzából tudatosan kihagyott sztorijával arra inspirált mindannyiunkat, hogy merjük megtenni a saját lépéseinket az éppen helyesnek vélt irányba. Mert ha elesünk, majd felállunk, továbbmegyünk, és sok-sok támogatóra találunk. De ha szorongásunkban csak toporgunk, el sem indulunk, akkor a zsákutcák mellett a támogatókról és végül a sikerről is lemaradunk.


A MentorKlub következő eseménye december 17-én kerül megrendezésre az online térben.