Egy középiskolás gondolatai
Az eddigi kettő "Mentorok Mentora" beszélgetés egyértelműen felülmúlta az elképzeléseimet. Az előadók rendkívül nyitottak voltak felénk. Kíváncsian hallgattuk tapasztalataikat, élettörténetüket, példájukkal motiválni tudnak minket, s közben hasznos életvezetési tanácsokra is lelhetünk.
Saját meglátásaik szerint is sajátságosak ezek a beszélgetések, hiszen az előadók maguk is egy egészen új helyzetbe kerülnek.
A Gazsi Zoltánnal való beszélgetés rendkívül bennfentes volt és személyes hangulatban telt el. Zoltán rendkívül őszintén beavatott minket a magánéletébe. Nekem még nem volt szerencsém ilyen beszélgetésben részt venni a Mentorklub eseményei előtt, éppen ezért ezt az újszerű és különleges, közvetlen hangulatot nagyon motiválónak találtam. Zoltán, noha a saját életéről mesélt nekünk, mindig kereste a kapcsolódási pontokat a „közönséggel”. Ez biztosan nagy kihívás, hiszen a Mentorklub tagjai közt vannak középiskolások, egyetemisták, a beszélgetésen voltak üzleti partnerek és felnőtt szervezők is. Mégis sikerült megtalálnia a hangot minden korosztállyal, és sikerült mindenki számára értékes gondolatokat átadni.
A beszélgetésben központi szerepet kapott a munka és az egyén kapcsolata. Zoltán kiemelte, hogy milyen fontos az, hogy szenvedéllyel végezzük a munkánkat és mesélt a kiégésről is. Azt tanácsolta, hogy szánjunk elég időt a pihenésre, töltődésre, magunkra is. Nagyon érdekes volt nekem, hogy milyen fontos neki a társadalmi felelősségvállalás, és milyen nagy hangsúlyt fektet az emberi kapcsolatokra a munkahelyen. Elmondta, hogy ennek fontosságára a magánélete eseményei világítottak rá.
Szerinte a szenvedély és az egészséges társas kapcsolatok és mindenképpen pozitív hatással vannak a munkára. Zoltán sikeres üzletembernek tekinti magát és optimistán néz a jövő felé, több magánéleti és üzleti nehézséget, küzdelmet tudhat a háta mögött, amikről ő úgy gondolja, hogy ezek mind a személyes fejlődését segítették elő.
Végső üzenetként egy olyan általános igazságra hívta fel a figyelmünket, amit sokszor hajlamosak az emberek „lenézni” és semmibe venni, ez a következő: Szeresd azt, amit csinálsz! Akkor lehet „boldog” az életünk, ha a munka (vagy tanulmányok) és a magánélet összhangban állnak egymással és támogatják egymást; az olyan állások, pályák és tanulmányok segíthetnek a személyes fejlődésben, amiket élvezünk és szeretünk csinálni.
Pályaválasztás előtt álló középiskolásként rendkívül hasznos gondolatokat „vihettem el” magammal.
Egy egyetemista gondolatai
A novemberi eseményhez hasonlóan most is azt tapasztaltam, hogy az előadó végtelen nyitottsággal, jóindulattal fordult felénk. Zoli nemcsak a vállalkozásáról mesélt, hanem személyes válságait, életútját is megosztotta velünk. Többen leírták már előttem, de én is csak megerősíteni tudom, hogy mennyire fontos hallania a generációnknak, hogy “ér elrontani”.
Hamarosan pályakezdő gyógytornászként például rengeteg bizonytalanság van bennem, ezért jó meghallgatni, hogy mások hogyan startoltak és milyen nehézségeik akadtak.
Amit biztosan továbbviszek még a beszélgetésből, az az, ahogy a vállalkozásáról mesélt. Nem egy száraz vállalati előadást ültünk végig, mert Gazsi Zoli elérhetővé, megfoghatóvá tette valamennyi jelenlévő számára. Saját tevékenységét a KórházSulihoz hasonlította, hogy mi is könnyebben tudjunk kapcsolódni. Az egyik legfontosabb tanulsága ennek, hogy értéket teremteni sokféleképpen lehet. Ami nekünk a KórházSulis önkénteskedés, az az Eisberg Kft-nek egy olyan termék forgalomba hozása, ami “színes, menő, de főleg egészséges”. Mert Zolinak fontos a transzparencia, nem akar senkit átverni a marketinggel. Ezt jólesett hallani.
A beszélgetés alatt arra is rátért Zoli, hogy milyen sokrétű feladat jó vezetőnek lenni. Szimpatikus volt látni, mennyi energiát fektet abba, hogy a lehető legjobban teljesítsen ebben a munkakörben is és megfelelő atmoszférát teremtsen a munkatársai számára.
Összességében egy jó hangulatú, közvetlen és nagyon emberi előadást hallgathattunk meg. Örülök, hogy részt vehettem rajta és már várom a következőt. :)
