Rólunk

Kép
A KórházSuli az a hely, ahol a tanulásnak és a közösségnek gyógyító ereje van. Magyarországon szeptemberben több ezer gyerek nem tudja elkezdeni a tanévet súlyos betegsége miatt. Pedig az iskola a közösség, a tudás, a barátságok helyszíne. A betegség az élet másik oldala, a fájdalom, a félelem, az elveszni látszó célok és az elszigetelődés. A KórházSuliban önkéntes középiskolások és egyetemisták szegődnek társul beteg társaik mellé, és egy személyre szabott, egyedi oktatási rendszerben házitanítójukká válnak   a gyógyulás akár évekig is eltartó időszakára. A közös tanulás örömével visznek újra célokat, aktivitást és társaságot az egyhangú mindennapokba. Ők maguk pedig komoly személyiségfejlődésen mennek keresztül mindeközben. Évente általában 150-200 diákkal tanulunk, 250 önkéntest képzünk, koordinálunk.   A tanulás mellett közösségi programokkal igyekszünk összekapcsolni programunk szereplőit. Táborozunk, közösen alkotunk és találkozókat szervezünk. „Olyan k

Lara, a kórháztündér (részlet)

Lara már megint kórházba került. A fene vinné el ezt a betegséget, meg Larát is! Sajnos Lara gyakran ezt gondolja magáról… Vigye a fene szőröstől-bőröstől, oszt jó lesz!!

Mindegy már, mi történik vele, ha úgysem szólhatott bele eddig sem az életébe. Örök káosz, örök börtön!! Ohh máj gád, GALÁDSÁG - duzzog Lara.

Mert hogy Lara nagyon sokat van kórházban, és miután bekerül, először a duzzogással kezdi. Meg azzal, hogy jól elküldi a nővéreket valami olyan dél-keleti, vadnyugati flancba, ahol ő is szívesen eléldegélne, elsütkérezne a napon.

Flanciországban már csak szabad “csakúgy lenni” az örömnek - mosolyog Lara képzelgés közben, de aztán mégiscsak megakad a szeme egy kicsiny részleten.

 “Flanciországban vajon megengedik, hogy kerekesszékesek is beugrálhassanak a medencébe?  Egy hasas, KETTŐ, kerekesszékesugrás - KEREKERDŐ!!” – képzeleg Lara. Kerek világ, kerek élet, hjajj!

De ez itt se nem kerek, se nem erdő, hanem kórház és érthetetlen kérdések.

Ilyenek, hogy:

“-Hogy vagy?”

“-Milyen gyógyszert szedsz…?”

“-Mennyit ittál….?”

Hát nem észvesztő? Hát, hogy, vagy, hogy? Hát nem látszik, hogy SEHOGY!

Larának sem kell több, tovább puffog és duzzog és duzzog és puffog. Így legalább mindenki megérti, Lara nem kíváncsi senkire.

Persze, Larát sem abból a fából faragták, hogy ne értse, a viselkedés amolyan tündéri dolog. Ha neki rossz a kedve, nem szabad, hogy másokat is rossz kedvre derítsen, de mit csináljon, ha úgy érzi: Agyő élet, agyő MINDENKI!

De akkor hirtelen csapódik az ajtó, és Lara ágya mellett megjelenik: olyan csuda valaki kórházpedagógus, és Lara tényleg elkezd hinni Flanciországban, meg abban, hogy a duzzogás helyett jó az élet, még így is!

Meghogyőráténylegkíváncsivalakiamolyanigazánmeghogykezdjükmárelajátékotaddigsemvagyokbeteg

megmithoztálmaelnekemcsakLaránakcsakmostmegmégnagyonsokszor!!

Lara egy tündér!